Beszámoló
Határtalanul HAT-KP-1-2021/1-000687
Iskolánk, a Mernyei Szabadi Gábor Általános Iskola 6-7. osztályosai a „Határtalanul” pályázat keretében 5 napot töltöttek Erdélyben. Pályázatunk címe: Elek apó meséi II. A kirándulás teljes egészében pályázati forrásból valósult meg. A támogatás összege: 4 174 175 Ft.
34 tanuló és 3 kísérőtanár járta végig a magyar történelemhez, irodalomhoz, neves személyiségekhez kapcsolódó emlékhelyeket. Emellett meglátogattuk a térség csodálatos természeti képződményeit is.
Utunk során megálltunk Nagyszalontán, ahol megtekintettük Arany János szülőházát és a csonka tornyot. Ennek kapcsán felidéztük a költő néhány versét és életrajzának bizonyos elemeit. Áthaladtunk Csucsán, ahol láthattuk a Boncza-birtokot, és Ady Endrére emlékeztünk. A Királyhágónál köszöntöttük a hegyeket, és megcsodáltuk a gyönyörű tájat. Utunk során áthaladtunk a Maros-, a Szamos- és a Küküllő-völgyön. Késő este értünk Gyergyószentmiklósra, és elfoglaltuk a szállásunkat a Lázár panzióban és a Szilágyi vendégházban.
A második napon először a Szent Anna-tóhoz látogattunk el. Útközben az idegenvezetőnk ismertette a kürtőskalácshoz fűződő legendát és a tó kialakulásának okát is. Már a buszon felhívta a figyelmünket a székelykapuk motívumvilágára, szimbolikájára, a színek jelentőségére. Beszélt a kopjafákról, a székelyek természetszeretetéről és a fák tiszteletéről. A tóhoz gyalogtúra során jutottunk el. Útközben a falba vájt réseken keresztül szivárgó kénbe is bele lehetett szippantani. A tóhoz érve megkóstolhattuk a mindenki által kedvelt kürtöskalácsot. Valamennyien áhítattal gyönyörködtünk eme természeti csodában. Ezt követően a közeli Mohos-tőzegláp területén található növény- és rovarvilággal, és ezek együttélésével ismertetett meg bennünket a helyi idegenvezető. Az érdekes előadás mellett igazi élményt jelentett, hogy a helyszínen csak pallókon lehetett közlekedni. Azokról le-lelépve néhányan kipróbálták, csakugyan süllyed-e a talaj. Innen Csíkszeredára vezetett az utunk, ahol a múzeumban interaktív kiállítás keretében megismerhettük a székelység történetét és mindennapi életét. Jó volt látni, hogy a gyerekek figyelmesen járták végig a termeket, többen meghallgatták, megnézték az elektronikus tájékoztatókat is. A nap utolsó programjai Csíksomlyóhoz kapcsolódnak. Megtekintettük a Barátok feredőjét, ahol sokan belemártották a kezüket a bugyborékoló vízbe, illetve megkóstolták a forrásvizet. A Salvator kápolnához nem tudtunk felmenni a medveriasztás miatt, így csak meghallgattuk az ehhez fűződő előadást. A templomba viszont ellátogattunk, és néhányan kérést is intéztek a legendás Mária-szoborhoz, amelynek történetét már a buszon ismertette az idegenvezetőnk. Tudatosítottuk a tanulókban, hogy ez a búcsújáró hely a mai napig a magyarság összetartozását erősíti.
Harmadik napon először a Békás-szorost csodálhattuk meg gyalogtúra keretében. A hegyek nagysága, a fák különböző árnyalatú lombkoronája és a csörgedező patak mindenkit lenyűgözött. Ezt követően a Gyilkos-tóhoz fűződő mondát és a kialakulásának valós okát ismerhettük meg. Sajnos a tavat nem tudtuk körül járni, mert a csapadék hatalmas erővel zúdult le ottjártunkkor. Gyergyószentmiklósra visszatérőben megálltunk a Pongrác-tetőnél, ahonnan a hegyek között felszálló pára ködén keresztül áttekinthettünk Moldvába. Szálláshelyünkre érve végigmentünk az örmények utcáján, ahol megfigyelhettük az építészeti sajátosságaikat, és betekintést nyertünk a kultúrájukba, történelmükbe is. Az örmény templomba sajnos nem jutottunk be, mert nem sikerült felvenni a kapcsolatot a helyi pappal. Helyette megtekintettük a Szent Miklós katolikus templomot, ahol az idegenvezetőnknek köszönhetően átérezhettük, hogy a trianoni békeszerződés óta mekkora áldozatot követelt a székelyektől a magyar identitástudatuk megőrzése. Megismertük a templomok és az egyház szerepét abban, hogy Székelyföldön nagyon erős maradt a magyarságtudat, amely sok áldozatot és nagy kitartást követelt az ott élőktől. Ezután szabad program következett a városban.
A negyedik napon megnéztük Vargyas új református templomát, amelyet az organikus építészet legkiemelkedőbb képviselője, Makovecz Imre készített. Majd a Vargyas-szoros felé vettünk az irányt. Érdekesség, hogy pont ezen a napon, a madarak és fák napján áthaladtunk egy madárrezervátumon, a falu szinte minden villanypóznáján gólyákat láttunk. A Vargyas-szoros igazi kalandos kihívást jelentett: hegyet másztunk, a patak kövein csúszkáltunk, függőhidakon keltünk át, és egy barlangba is bemerészkedtünk. Ezt követően Farkaslakán megemlékeztünk Tamási Áron munkásságáról, és kifejeztük tiszteletünket a sírja előtt. Itt az idegenvezetőnk beszélt a helyi kézművesiparról, manufaktúrákról és az ott készült termékekről, amelyből többen vásároltak is. Székelyudvarhelyen megállva áthaladtunk a szoborparkon, ahol szó esett Csaba királyfitól kezdve Wass Albertig 13 jelentős székely személyiségről a történelemhez és az irodalomhoz kapcsolódóan. Kiemelten szó esett továbbá Orbán Balázsról, „a legnagyobb székelyről”, akinek szobra a főtéren áll. Megtekintettük a Tamási Áron Gimnáziumot.
Hazautunk alatt az idegenvezetőnk kvízkérdések formájában tesztelte a gyerekek figyelmét és tudását az elmúlt napokkal kapcsolatban. A kérdések kiterjedtek a történelmi, földrajzi, irodalmi, vallási ismeretekre egyaránt. Nagy örömünkre szolgált, hogy minden kérdésre érkezett több tanulótól is helyes válasz, melyeket Endre bácsi csokival jutalmazott. Hazafelé megálltunk hosszabb időre a Király-hágónál, ahol elbúcsúztunk a hegyektől.
Hálásak vagyunk a lehetőségért, hogy eljuthattunk erre a gyönyörű, a magyarság szellemével átitatott vidékre. Új, határokon átívelő barátságokat köthettünk, és életre szóló élményeket szereztünk.
A tanulók személyesen tapasztalhatták, hogy a magyarság az országhatárral nem ér véget.
Mernye, 2022.05. 12. Szücs Beáta, Felvégi Ildikó
